★ Free online encyclopedia. Did you know? page 85



                                               

Ammónium-fluorid

Az ammónium-fluorid egy ammóniából és hidrogén-fluoridból levezethető só. Színtelen, kristályos vegyület. Vízben jól oldódik, 100 g vízben 0 °C-on 100 g ammónium-fluorid oldódik. Alkoholban kevésbé jól oldható, mint vízben. Mérgező hatású.

                                               

Dinitrogén-pentoxid

A dinitrogén-pentoxid a nitrogénnek egyetlen, közönséges körülmények között szilárd halmazállapotú oxidja. A képlete N 2 O 5. Szilárd halmazállapotban ionrácsos jellegű, a kristályrácsában NO + 2 kationok és NO − 3 anionok találhatók.

                                               

Dinitrogén-trioxid

A dinitrogén-trioxid a nitrogén egyik oxidja, folyadékfázisban sötétkék színű vegyület, képlete N 2 O 3. Még a forráspontja alatti hőmérsékleten bomlik, barna gáz keletkezik. Ilyen módon nincs gyakorlati jelentősége. Előállítható azonos mennyiség ...

                                               

Mohr-só

A Mohr-só -ammónium-szulfát, ammónium-vas-szulfát) egy szervetlen vegyület, a vas-szulfát és az ammónium-szulfát kettős sója. Halványzöld színű, monoklin szerkezetű kristályokat alkot. Vízben oldódik, alkoholban nem. Vizes oldatából a hat mól kri ...

                                               

Nitrozil-klorid

A nitrozil-klorid szervetlen vegyület, képlete NOCl. Sárga színű gáz, leggyakrabban a királyvíz – sósav és salétromsav keveréke – bomlástermékeként fordul elő. Erős elektrofil és oxidálószer.

                                               

Nitrozónium-oktafluoroxenát(VI)

A nitrozónium-oktafluoroxenát szervetlen vegyület, képlete 2 XeF 8. Ionvegyület, melyet NO + nitrozónium kationok és oktafluoroxenát anionok alkotnak. A Xe−F kötéshosszak a következők: 197.1 pm, 194.6 pm, 195.8 pm, 205.2 pm és 209.9 pm. Xenon-hex ...

                                               

Mínium

A mínium ólomásvány és pigmens, ólom-oxid. Vörös színű kristályok vagy amorf por. Két -oxid) és négy vegyértékű ólmot tartalmaz, összegképlete Pb 3 O 4, amit helyesebb Pb II 2 Pb IV O 4 vagy PbO 2 PbO alakban írni. A latin minium szó eredetileg c ...

                                               

Ólom-dioxid

Az ólom-dioxid vagy ólom-oxid egy szervetlen vegyület, az ólom egyik oxidja. Képlete PbO 2. Sötétbarna színű por, vízben gyakorlatilag nem oldódik. Erős oxidálószer. Megtalálható az ólomakkumulátorokban, annak pozitív elektródját alkotja.

                                               

Ólom(II)-nitrát

Az ólom-nitrát egy szervetlen vegyület, az ólom salétromsavas sója. A képlete Pb 2. Színtelen kristályokat vagy fehér port alkot. A kristályai kockarácsot alkotnak. Vízben jól oldódik. A vegyület vizes oldata savas kémhatású. Az oldat íze kelleme ...

                                               

Ólom(II)-oxid

Az ólom-oxid vagy pontosabban ólom-oxid az ólom és az oxigén közös vegyülete. Összegképlete PbO. Az ólom-oxidnak a természetben két módosulata fordul elő. A sárga módosulatnak rombos, a vörös módosulatnak négyzetes a kristályszerkezete. Mindkét f ...

                                               

Ólom(II)-szulfát

Az ólom-szulfát egy szervetlen vegyület, az ólom kénsavas sója. Fehér színű, kristályos por. Vízben alig oldódik. Híg savak sem oldják, de nátrium- vagy kálium-hidroxid-oldatban feloldódik. Oldja a tömény kénsav is, ekkor ólom-hidrogén-szulfáttá ...

                                               

Ón-szelenid

Az ón-szelenid, más néven ón-szelenid szervetlen vegyület, képlete SnSe. Az elemek közvetlen reakciójával lehet előállítani 350 °C feletti hőmérsékleten.

                                               

Ón-tellurid

Az ón-tellurid egy ónból és telluridból álló kémiai vegyület, képlete SnTe. Félfém, ólommal alkotott ötvözetét infravörös fényt detektáló anyagként alkalmazzák. Rendes körülmények között p típusú félvezető, alacsony hőmérsékleten szupravezető. Az ...

                                               

Dioxigén-difluorid

A dioxigén-difluorid a fluor és oxigén egyik vegyülete, képlete O 2 F 2. Narancssárga szilárd anyag formájában létezik, mely −163 °C hőmérsékleten megolvadva vörös folyadékká alakul. Rendkívül erős oxidálószer, és már −160 °C-on is naponta 4%-a f ...

                                               

Karbonil-szulfid

A karbonil-szulfid vagy szén-oxid-szulfid egy kémiai vegyület, a szén-dioxid monotioszármazékának tekinthető. A képlete COS. Az oxid-szulfidok közé tartozik. Jellegzetes szagú gáz. Lineáris molekulákat alkot. Vízben oldható. A vegyületet Than Kár ...

                                               

Klór-monoxid

A klór-monoxid kémiai gyök, képlete ClO. Fontos szerepet játszik az ózonréteg pusztulásában. A sztratoszférában a klóratomok az ózonnal reagálva klór-monoxidot és dioxigént képeznek: Cl + O 3 → ClO + O 2 Ez a reakció okozza az ózonréteg fogyását. ...

                                               

Ozmium-tetroxid

Az ozmium-tetroxid -oxid) az ozmium egyik szervetlen vegyülete, az egyik oxidja. A képlete OsO 4 +8-as oxidációs számú ozmiumot tartalmaz. Kétféle kristályos módosulata van, az egyik fehér, a másik sárga színű. Jellegzetes, a klórra emlékeztető s ...

                                               

Platina-hexafluorid

A platina-hexafluorid szervetlen vegyület, képlete PtF 6, a tizenhét ismert biner hexafluorid egyike. Sötétvörös, illékony szilárd anyag, gázállapotban vörös színű. A platina egyetlen vegyülete, melyben oxidációs száma +6. Csak négy d-elektronja ...

                                               

Réz(II)-hidroxid

A réz-hidroxid 2) egy kékeszöld színű por, vízben oldhatatlan. A hétköznapokban akkor találkozhatunk vele, ha réz vagy valamilyen rézötvözet hosszasan érintkezik a szabad levegővel, ekkor a felületén réz-hidroxid és réz-karbonát, vagyis patina ke ...

                                               

Réz(II)-klorid

A réz-klorid egy sárgásbarna por, vízben és alkoholban jól oldódik. Higroszkópos. A vegyület vizes oldatából dihidrátja kristályosítható ki. A tömény oldata zöld színű, de ha az oldatot hígítják, a szín folyamatosan kékbe megy át. Ennek az oka, h ...

                                               

Réz(II)-nitrát

A réz-nitrát egy szervetlen vegyület, a réz salétromsavas sója. Az összegképlete Cu 2. A vízmentes anyag fehér színű, a különböző hidrátjai kékek. Vízben igen jól oldódik. A vizes oldatából 25 °C fölött a trihidrátja, ez alatt a hexahidrátja kris ...

                                               

Réz(II)-szulfid

A réz-szulfid egy szervetlen vegyület, amelynek a képlete CuS. Fekete színű por. Vízben gyakorlatilag oldhatatlan, oldhatósági szorzata körülbelül 10 -36. Az elektromos áramot vezeti.

                                               

Stroncium-nitrát

A stroncium-nitrát egy szervetlen vegyület, melynek kémiai képlete Sr 2. Ezt a színtelen szilárd anyagot a pirotechnikában a vörös szín előállításához használják. Ezen kívül ugyanitt oxidáló közegként is alkalmazzák.

                                               

Stroncium-nitrid

A stroncium-nitrid kémiai vegyület, képlete Sr 3 N 2. Fém stroncium levegőben meggyújtásakor keletkezik stroncium-oxid mellett. Vízzel reagálva stroncium-hidroxid és ammónia keletkezik belőle: Sr 3 N 2 + 6 H 2 O → 3 SrOH 2 + 2 NH 3

                                               

Hidrogén-szelenid

A hidrogén-szelenid szervetlen vegyület, képlete H 2 Se, a legegyszerűbb szelén-hidrid. Standard körülmények között színtelen, gyúlékony gáz. A szelénvegyületek közül a legmérgezőbb, egészségügyi határértéke az USA-ban 0.05 ppm, az EU-ban a fogla ...

                                               

Szelén-diszulfid

A szelén-duszulfid szervetlen vegyület, képlete közelítőleg SeS 2. Mind a kén, mind a szelén könnyen képez láncokat. Ez a vegyület nem analóg a kén-dioxiddal. Kereskedelmi forgalomban általában gombaölő szerként és samponok részeként kapható, utó ...

                                               

Szilícium-tetraklorid

A szilícium-tetraklorid SiCl 4 képletű szervetlen vegyület. Színtelen, illó folyadék, mely levegőn állva füstöl. Nagy tisztaságú szilícium és szilícium-dioxid előállítására használják.

                                               

Technécium-dioxid

Elő lehet állítani ammónium-pertchnetát 800 °C-on végzett hőbontásával: 2 N H 4 T c O 4 ⟶ 2 T c O 2 + 4 H 2 O + N 2 {\displaystyle \mathrm {2\ NH_{4}TcO_{4}\longrightarrow 2\ TcO_{2}+4\ H_{2}O+N_{2}} } Előállítható más technécium-oxid levegőben v ...

                                               

Technécium-heptoxid

A technécium-heptoxid szervetlen vegyület, képlete Tc 2 O 7. Illékony, világossárga szilárd anyag, egyike a ritka molekuláris biner fém-oxidoknak – hasonló vegyületek a RuO 4, OsO 4 és az instabil Mn 2 O 7. Középpontosan szimmetrikus, közös csúcs ...

                                               

Technécium-tetraklorid

A technécium-tetraklorid egy klórból és technéciumból álló szervetlen vegyület, képlete TcCl 4. Vizsgálták, hogy a segítségével el lehet különíteni a technéciumot az illékony kloridoktól. A kolloid technécium-tetraklorid oldatokban gamma-sugarak ...

                                               

Titán-tetrafluorid

A titán-tetrafluorid, más néven titán-fluorid szervetlen vegyület, képlete TiF 4. Fehér, higroszkópos szilárd anyag. A titán többi tetrahalogenidjével ellentétben szilárd fázisban polimer szerkezetű. Más tetrahalogenidekhez hasonlóan erős Lewis-sav.

                                               

Vanádium-tetrafluorid

A vanádium-tetrafluorid, vagy vanádium-fluorid a vanádium szervetlen fluoridja, kémiai képlete VF 4. Standard körülmények közt élénkzöld színű, erősen higroszkópos, paramágneses tulajdonságú kristályos anyag. Polimer szerkezetének köszönhetően ne ...

                                               

Vas(II)-oxid

A vas-oxid szervetlen vegyület, a vas egyik oxidja, képlete FeO. Ásványi formája a wüstit. Fekete színű por, melyet néha összetévesztenek a rozsdával, ám az hidratált vas-oxid. Vas-oxidnak hívják azt a rokon, nem sztöchiometrikus összetételű, jel ...

                                               

Vas(II)-klorid

A vas-klorid a vas klórral alkotott vegyülete, kloridja. A vízmentes vas-klorid színtelen, apró kristályokból áll, képlete FeCl 2. Az oldhatósága vízben nagyon jó, 100 g vízben 20 °C-on 68.5 g oldódik fel. Jól oldódik alkoholban is, de éterben ke ...

                                               

Vas(III)-klorid

A vas-klorid a vas klórral alkotott vegyülete, kloridja. A képlete FeCl 3. A vízmentes vas-klorid sötétzöld kristályokból épül fel, a kristályok fémesen csillognak. Áteső fényben vörös színű. A vegyület 300 °C-on szublimál, de már 100 °C-on is ig ...

                                               

Vas(III)-nitrát

A vas-nitrát a vas salétromsavval alkotott sója, nitrátja. A vas oxidációs száma benne +3. Vízben jól oldódik. Oldható alkoholban és acetonban is. Oldatából csaknem színtelen, monoklin kristályok alakjában a vas-nitrát hidrátjai 3 6 H 2 O, 3 9 H ...

                                               

Vas(III)-oxid

A vas-oxid a vas oxigénnel alkotott vegyülete, oxidja. Képlete: Fe 2 O 3. Megjelenése általában vörösbarna színű por, de ez változhat attól függően, hogy milyen módszerrel állították elő és mekkora a szemcsenagyság. Többféle módosulata létezik, e ...

                                               

Vas(II)-szulfát

A vas-szulfát a vas kénsavval alkotott sója, szulfátja. A vízmentes vas-szulfát fehér színű por. Az oldhatósága vízben elég jó, 100 g vízben 21°C-on 27.3 g, 60°C-on 54.9 g oldódik fel. A vizes oldatának fanyar vasíze van. Az oldat hidrolizál, emi ...

                                               

Vas(II)-szulfid

A vas-szulfid a vas kénnel alkotott vegyülete, szulfidja. Szürkésfekete vagy sötétszürke színű. Ha megolvasztják, fekete színű lesz. Vízben gyakorlatilag oldhatatlan, az oldhatósági szorzata 10 −18 körüli.

                                               

Xenon-diklorid

A xenon-diklorid a xenon egyetlen ismert stabil kloridja, képlete XeCl 2. Xenon, fluor és szilícium vagy szén-tetraklorid keverékének nagyfrekvenciás besugárzásával állítható elő. Kétségek merültek fel azonban azzal kapcsolatban, hogy a XeCl 2 va ...

                                               

Xenon-dioxid

A xenon-dioxid vagy xenon-oxid a xenon egyik oxidja, képlete XeO 2. Először 2011-ben állították elő xenon-tetrafluorid 0 °C-on végzett hidrolízisével.

                                               

Xenon-oxitetrafluorid

A xenon-oxitetrafluorid szervetlen vegyület, a xenon-oxifluoridok egyik legismertebb képviselője. Nagyon reakcióképes és instabil, vízben hidrolizál, az így keletkezett termékek veszélyesek és korrozívok: XeOF 4 + 2H 2 O → Xe + 4HF + 3 / 2 O 2 Ez ...

                                               

Xenon-trioxid

A xenon-trioxid instabil vegyület, képlete XeO 3, benne a xenon oxidációs száma +6. Nagyon erős oxidálószer, vízzel reagálva xenon és oxigén keletkezik belőle, ezt a folyamatot a napfény felgyorsítja. Szerves anyagokkal történő érintkezése fokozo ...

                                               

Xenon-difluorid

A xenon-difluorid egy erőteljes fluorozószer, melynek képlete XeF 2, és az egyik legstabilabb xenonvegyület. A legtöbb kovalens, szervetlen fluoridhoz hasonlóan ez is érzékeny a nedvességre. Fény vagy vízpára hatására alkotóelemeire esik szét. A ...

                                               

Xenon-hexafluorid

A xenon-hexafluorid egy nemesgázvegyület, melynek kémiai képlete XeF 6, a xenon három biner fluorvegyülete közül a legnagyobb értékű. A másik kettő a XeF 2 és a XeF 4. Mindhárom vegyület exergonikus és szobahőmérsékleten stabil. A csoportban a le ...

                                               

Xenon-tetrafluorid

A xenon-tetrafluorid, XeF 4, a xenon nemesgázból származtatott egyik kémiai vegyület. Ez volt az elsőként felfedezett nemesgázt és csak egyetlen más kémiai elemet tartalmazó vegyület. Létrejöttéhez a Xe és a F 2 reakciójára van szükség, mégpedig ...

                                               

Xenon-tetroxid

A xenon-tetroxid az oxigén és a xenon kémiai vegyülete, képlete XeO 4, és arról nevezetes, hogy a nemesgázokat tartalmazó vegyületek között stabilnak számít. Sárga, kristályos, szilárd anyag. −35.9 °C alatt stabil, fölötte robbanékony, xenonra és ...

                                               

Alumínium-nitrát

Az alumínium-nitrát az alumínium és a salétromsav sója, ionvegyület. Kristályvizes alakja, a nonahidrát, 9 mol kristályvizet tartalmaz, melynek képlete: Al 3. 9 H 2 O

                                               

Alumínium-nitrid

Az alumínium-nitrid szilárd halmazállapotú szervetlen vegyület, az alumínium nitridje, képlete AlN. Hővezetőképessége nagy, akár 321 W / is lehet, elektromosan szigetelő. Wurtzit fázisában a tiltott sáv szélessége szobahőmérsékleten ~6 eV, ami az ...

                                               

Alumínium-szulfid

Az alumínium-szulfid egy alumíniumból és kénből felépülő kémiai vegyület, képlete Al 2 S 3. Ez a színtelen vegyület érdekes szerkezetű, számos formában előfordul. Az anyag érzékeny a nedvességre, kristályvizes alumínium-oxiddá vagy -hidroxiddá al ...

Encyclopedic dictionary

Translation

home

...
Free and no ads
no need to download or install

Pino - logical board game which is based on tactics and strategy. In general this is a remix of chess, checkers and corners. The game develops imagination, concentration, teaches how to solve tasks, plan their own actions and of course to think logically. It does not matter how much pieces you have, the main thing is how they are placement!

online intellectual game →