★ Free online encyclopedia. Did you know? page 214



                                               

Kraszna (település)

Kraszna település Romániában, Szilágy megyében, Kraszna község központja. Az egykori, 1876-ban megszűnt Kraszna vármegye névadója és székhelye. Ma községközpont, Máron, Ráton és Krasznahosszúaszó tartozik hozzá.

                                               

Krasznacégény

Krasznacégény nevét az oklevelek 1332 és 1337 között említették először Czégén, Chegan neveken. 1490-es években az erdélyi püspök birtokának írták. 1564-ben Báthory Istvánt iktatta be Czegen birtokába Szapolyai János Zsigmond parancsára a váradi ...

                                               

Krasznahorvát

Az Árpád-kori település Krasznahorváti nevét 1270-ben már említették az oklevelek, mint a krasznai várhoz tartozó helyet. Ekkor István király kivette a várjobbágyság köteléke alól és határát is megjáratta. E határjáráskor felsorolták a következő ...

                                               

Kusaly

1345-ben említik először az oklevelek Kusal néven. 1432-ben Kwsal, 1450-ben Kwssal, 1505-ben Kwssaly, 1549-ben Kwsaly, 1591-ben Kusalj, Kussally, Kusaj, 1805-ben Kusai változatban írták nevét. Kusaly a Jakcsi család ősi birtoka volt, előnevét is ...

                                               

Magyargoroszló

Goroszló nevét már a Váradi Regestrumban is említették 1205 és 1235 között, majd 1445-ben Gorozló, 1454-ben Két Magyar Gorozlo, 1584-ben pedig Guruzló néven említették az oklevelek. Magyargoroszló Somlyóhoz tartozott, és a Bátoriak és a Bánfiak b ...

                                               

Magyarkecel

A község a Meszes-hegység lábánál, a Krasznai medencében fekszik, teljes területe 62.86 km². Közigazgatásilag a következő falvak alkotják: Magyarkecel – a község központja, 12 km-re található Zilahtól – Egrespatak, Gurzófalva és Oláhkecel.

                                               

Magyarpatak

Magyarpatak viszonylag újonnan keletkezett település. 1830-ban keletkezett, mikor a Bánffy család szlovák telepesekkel telepítette be. A falu lakói a 20. század elején a Berettyó és Körös völgyében és a Réz-hegységben mezei munkából, favágásból é ...

                                               

Máron

1312-ben Maryn, 1458-ban Maron, 1497-ben Marony néven említették. Már a 15. században és később is főként a losonci Bánffy család birtoka volt. Bánfi László és Báthory István misék végzésének kötelezettségével a nagyfalusi pálos kolostornak ajánd ...

                                               

Oláhbaksa

Nevét 1349-ben említik először az oklevelek Bakcha néven. 1454-ben a Losonczy Bánffy család birtoka volt. 1497-ben Losonczy Bánffy László birtoka volt, aki azt Losonczy Bánffy Jánossal elcserélte annak más megyebeli birtokáért. 1523-ban Somlyói S ...

                                               

Ördögkút

A falu magyar neve egykori birtokosától ered. A fennmaradt hagyományok szerint itt egy nagy erdőség volt, és annak közepén csupán egy ház állt, amely mellett egy kút volt. Forrása ma is látható a régi zilahi út mellett, s egy forrást máig ördögfo ...

                                               

Palicka

A falu nevét az oklevelek 1471-ben említették először Palychka néven. 1481-ben a Horváti Peres család birtoka volt. 1481-ben Losonczi Bánffy András bácsi nagyprépost Palicska nevű birtokát is elzálogosította Losonczi Bánfy Mihálynak. 1487-ben Als ...

                                               

Perje (Románia)

Alsó- és Felsőperje 1481-ben és a 16. században a valkói váruradalomhoz tartozott. A két, később egyesült Kraszna vármegyei falut a 15. századtól egészen a 19. századig a Bánffy család birtokolta. A 17. század elején elpusztultak, és egységes fal ...

                                               

Szamosőrmező

Szamosőrmező Őrmező neve az egykor itt létezett Anonymus által is leírt gyepűkre utal. A település egykori lakosainak határőri gyepűőri foglalkozását őrzi nevében. Egykori lakosainak kötelességük volt e gyepűk őrzése. Ilyen gyepűk voltak például ...

                                               

Szilágyballa

Nevét az oklevelek 1364-ben említették először Barla néven Mocsolya és Diósad határjárásakor. A neve előtti Szilágy előnevet csak az 1800-as években kapta, a vasútvonal kiépítésének idején. Nevének eredetét Petri Mór szerint a nép onnan magyarázt ...

                                               

Szilágykövesd

Szilágykövesd neve az oklevelekben 1461-től fordul elő. Ekkor Kewesd néven írták nevét, majd 1475-ben Kebesd, 1549-ben Kewesd -nek írták. A két részből álló település Magyar- és Oláh-Kövesd -re oszlott. Első ismert birtokosa az 1400-as évek közep ...

                                               

Szilágysziget

A falut az oklevelek 1466-ban említették először Zygeth néven. 1475-ben Zygethy 1547-ben Ziget, 1604-ben Zyget, 1746-ban Sziget néven írták nevét. Sziget település a kövesdi uradalomhoz tartozott. 1475 körül végzett adóösszeírás szerint Sziget Sa ...

                                               

Sződemeter

1220-ban de predio Demetrij néven említik először. 1330-ban Zouudemeter, 1424-ben Zeüdeme 1463-ba Zeeudemether, 1477-ben Zeudemeter, 1479-ben Szent-demeter, 1555-ben Zwdemether, 1608-ban Zenth Demether, 1655-ben Sző-Demether-nek írták nevét. 1345 ...

                                               

Tasnád

Tasnád város Romániában Szatmár megyében. Nagykárolytól 26 km-re délkeletre fekszik. Termálfürdőjéről híres, ugyanakkor itt található a 29 km hosszú Rákóczi-pince, amelynek vége Nagykárolyban van.

                                               

Almásmálom

Neve a korábban valószínűleg helyben is elterjedt tudós magyarázat szerint a latin malum alma szó nyílt ejtéséből, valójában a malom szó nyelvjárási változatából való. Első fennmaradt okiratos említései: Malom 1305, Malon 1368 és Maalom 1503. Évs ...

                                               

Alsóbogáta

Első írásos említése 1315-ből származik, ekkor Bogach, Bogath, majd 1325-ben prelidum Bogath néven, mint Csicsó vár tartozéka szerepelt. 1387-ben a Bánffyak kapták meg. 1392-ben Alsóbogát néven volt említve, 1467-ben Bogáthot Mátyás király elkobo ...

                                               

Alsóhagymás

Hagymás Árpád-kori település. Első lakói magyarok voltak, ők adtak nevet is a falunak. Valószínűleg Zsigmond király korában a környéken dúló parasztlázadás áldozataivá váltak. A Hagymás név már 1015-ben előfordult az oklevelekben, mint kert-név, ...

                                               

Alsóilosva

Nevét patakjáról kapta és szláv eredetű. A * Jelšava jelentése égererdőben futó patak. Történeti névalakjai: Ilosva 1405, Nagy Ilosva 1628, Alsó-Ilosva 1703. Vö. Albertirsa, Ilosva, Jolsva.

                                               

Alsóoroszfalu

Nevét 1305-ben Karachontelke usque Molsed néven említette először oklevél. 1325-ben Mylsid, 1410-ben Utraque villa Ruthenorum, 1467-ben Also-Karachontelke, 1493-ban Karácsontelke, 1534-ben Alsó-Karácsonfalva, 1586-ban Alsó Karacsonthelke, 1589-be ...

                                               

Apanagyfalu

Magyar nevének előtagja személynévi eredetű és az Apafi család egy 13. századi tagjára vonatkozhat, amit az 1269-es Cum Metis Apa Comites a décsei határban adat is megerősít. Először 1243-ban, Nogfalu alakban említették, előtagja elsőként 1334-be ...

                                               

Árokalja

Először egy 1235-ből való okirat említi Arukalia. Az 1241–1241-es tatárjárás után szászokkal települt újra. A bálványosvári, majd a szamosújvári uradalomhoz tartozott. 1603-ban elpusztult, valószínűleg ezután költöztek be első román lakói. A 18–2 ...

                                               

Bálványosváralja

Bálványosváralja sorsa összefonódott a tőle keletre fekvő Bálványos vára történetével. Nevét 1269-ben említették először, mikor István ifjabb király Balwanus birtokot és Németi falut s tartozékait Mikud comes -nek adományozta, és ezt az adományt ...

                                               

Bethlen (település)

Bethlen város Romániában, Beszterce-Naszód megyében. 2011-ben 9134 lakosából 7285 román, 1166 magyar, 306 cigány és 8-8 német illetve ukrán volt.

                                               

Bőd (Beszterce-Naszód megye)

Bőd nevét már 1305-ben említette oklevél Beud néven. 1485-ben Beed, 1511-ben Bewd, 1587-ben Malom, Beod, 1733-ban Beiugy, 1750-ben Bögy, 1760–1762 között Böd, 1808-ban Böd, Beöd, Bögyu, 1861-ben Bööd, 1913-ban Bőd néven írták. 1305-ben az Apafi c ...

                                               

Boncnyíres

1275-ben Bonchnires néven említik először. Római katolikus temploma a középkorban épült, a reformáció idején a református vallást felvevő lakosság átalakítja az új vallás igényeinek megfelelően. A települést 1603-ban Giorgio Basta katonái földig ...

                                               

Csákigorbó

1336-ban említik először. Itt támadta meg 1659. augusztus 25-én II. Rákóczi György serege Barcsay Ákos fejedelmet. 1910-ben 1332 lakosából 994 román és 321 magyar volt. A trianoni békeszerződésig Szolnok-Doboka vármegye Csákigorbói járásának szék ...

                                               

Csatány

Csatány nevét 1540 említette először oklevél Chyatan néven. Későbbi névváltozatai: 1733-ban Csatán, 1750-ben Csatány, 1808-an Csatány, Csetyán, 1861-beb Csátán, 1888-ban Csatán Csetau, 1913-ban Csatány. Csatány kezdetben a Kaplyon nemzetség birto ...

                                               

Csicsógyörgyfalva

Csicsó várát 1290 és 1304 között László erdélyi vajda építtette. 1495-ben II. Ulászló István moldvai vajdának adta, hogy ott menedéket találjon. 1540-ig a moldvai vajdák birtoka volt. 1540-ben György barát serege vette be, mivel Péter moldvai vaj ...

                                               

Csicsómihályfalva

1325-ben Myhalhaza, 1405-ben már Myhalfalva néven említették. Csicsó várához tartozott, 1405 és 1467 között a Bánffy család birtoka volt. 1405-ben juhötveneddel adózó román lakóit említik, 1553-ban magyar falunak mondják. Református egyháza a 17. ...

                                               

Dellőapáti

A település nevét a középkorban itt állt bencés apátságáról kapta. Dellőapátit 1320-ban említik először a források. A középkorban a település a kolozsmonostori bencés apátság tulajdona volt. 1603-ban Giorgio Basta katonái égetik fel a falut, de n ...

                                               

Déskörtvélyes

1886-ban 382 lakosból 370 görögkatolikus román és 12 zsidó. 1910-ben 621 lakosából 572 román, 28 magyar volt. Ebből 579 görögkatolikus, 17 izraelita, 12 görögkeleti ortodox volt. 1992-ben a 196 lakos mindegyike román volt. 1977-ben a 455 lakos mi ...

                                               

Désorbó

Lásd Alsóorbónál. Először 1315-ben mint Vrbou, majd 1325-ben Wrbo, 1335-ben Orbo, 1502-ben Arbo, 1566-ban Oláh-Orbo, 1631-ben Arrbó és Csicso-Orbo, 1733-ban Gorbo, 1750-ben Garbou, 1808-ban Felső-Orbó néven jelentkezik.

                                               

Erdőszombattelke

Szamosújvártól keletre, szűk völgyben és részben hegyoldalakon fekvő település. A falu észak-északnyugati határában levő erdőben csertölgy, európai bükk, kocsánytalan tölgy, édeslevelű csüdfű, madárcseresznye található.

                                               

Feketelak (Kolozs megye)

A falu a megye keleti részében fekszik, szomszédos Búzával, Gyekével, Melegföldvárral, Katonával és Vasasszentgotthárdal. Szamosújvártól 28 km-re található.

                                               

Felsőkosály

A középkor végén még két település feküdt a helyén, melyek közül az egyiknek a neve a románban, a másiké a magyarban őrződött meg. A Bánffy család csicsóvári uradalmához tartoztak. Felsőkosály 1553-ban román lakosságú volt. 1603 előtt teljesen el ...

                                               

Felsőbogáta

Felsőbogáta, Bogáta nevét 1315-ben említette először oklevél Bogath néven, mint Székely birtokot, s Lápos tartozékát. Későbbi névváltozatai: 1325-ben p. Bogath, 1366-ban Bogath, Bogathtu, 1418-ban Bogata, 1587-ben Bogatt, 1808-ban Bogátha Magyar- ...

                                               

Felsőcsobánka

Felsőcsobánka, Csobánka nevét 1554-ben említette először oklevél Chyobanka néven. További névváltozatai: 1560-ban Felső-Chobánka, 1625-ben Felseo Chiobanka, 1733-ban Felső Csobánka, 1808-ban Csobánka Felső-, Csubanká, 1861-ben Felső-Csobánka, 191 ...

                                               

Felsőgyékényes

Előnevét magas fekvése magyarázza, megkülönböztetésül az alább fekvő Alsógyékényestől. Nevét az itteni Kakas-patak mentén termett sok gyékény után kapta. Nevét 1261-ben említette először oklevél csak mint Gekenus folyót, majd 1379-ben Gyekenes né ...

                                               

Felsőilosva

1560 és 1576 között települt román lakossággal, Szészárma tartozékaként. 1597-ben Báthory Zsigmond Petru Logofătnek adományozta, majd házasság révén a Bálinttit család birtokába került. 1673-tól a Teleki családé volt. Belső-Szolnok, 1876-tól Szol ...

                                               

Felsőoroszfalu

Régi nevét Karácson nevű várszolgájáról, Oroszfalu nevét orosz lakosairól kapta, előnevét pedig fekvése után, megkülönböztetésül a rajta alább fekvő hasonnevű falutól. Felsőoroszfalu nevét 1305-ben említette először oklevél Molsed, Moltsed néven, ...

                                               

Egreshely

Nevének alaptagját patakjáról kaphatta, amely a magyar éger szó képzős változatából való. Mivel már 1562-ben, első említésekor román lakosságú volt, az akkori Egreshely írott névalak a román Agrieș beleértéses magyarítása lehet. A román név szabá ...

                                               

Galgó

A település és környéke már az ókorban is lakott hely volt, ezt a község határában 1882-ben végzett ásatások is bizonyítják, mikor Torma Károly a Szamos völgyét kutatva a község határában a sármezei, boroszlói és galgói határrészek találkozásánál ...

                                               

Girolt

Neve egy német eredetű személynévből való. 1333-ban Gur, 1334-ben Gerolch, 1338-ban Gerold, 1348-ban Gerolt, 1438-ban Gyrolth, 1439-ben Geroth alakban írták.

                                               

Gyurkapataka

Gyurkapataka nevét 1378-ban említette először oklevél Gekepataka néven. Későbbi névváltozatai: 1554-ben Gerkepataka, 1561-ben Gywrkapataka Kádár III. 579, 1554-ben Gekepataka, 1625-ben Georkepataka, 1733-ban Gyukapataka, 1750-ben Csurka, 1808-ban ...

                                               

Hollómező

A falu nevét 1588-ban említette először oklevél Hollomezö alakban, mikor Báthory Zsigmond Hollómező vajdaságát a település alapítójának, nemes Botha Jánosnak és utódainak adományozta, aki az addig elpusztult, lakatlan helyet a saját költségén ben ...

                                               

Kálna (Románia)

Kálna nevét 1325-ben említette először oklevél Kalna, majd 1360-ban Kalna, Kálnaföld néven. 1512-ben Kalna, 1733-ban Kálna, 1750-ben Kalnok, 1808-ban Kálna, Kál néven írták. 1360-ban Monyorói Tamás birtoka volt, aki Kálna nevű földjének a Nádor f ...

Encyclopedic dictionary

Translation

home

...
Free and no ads
no need to download or install

Pino - logical board game which is based on tactics and strategy. In general this is a remix of chess, checkers and corners. The game develops imagination, concentration, teaches how to solve tasks, plan their own actions and of course to think logically. It does not matter how much pieces you have, the main thing is how they are placement!

online intellectual game →