★ Free online encyclopedia. Did you know? page 201



                                               

Kovrágy

Kovrágy, Kóród nevét 1453-ban Korod néven említette először oklevél. 1458-ban Kowrach, 1506-ban Kowragh, 1511-ben Kowrach 1733-ban Kovráss, 1750-ben Kovrad, 1808-ban Kovrágy ~ Kövrégy, Kavrács, 1861-ben Kovrágy, 1913-ban Kovrágy néven írták. Kovr ...

                                               

Kozolya

Kozolya nevét 1453-ban említette először oklevél Kozyelye néven. 1472-ben és 1491-ben p. Kozolya néven Déva vár tartalékaként volt említve. Ekkor Kozolya birtokosai Bizerei Tatár János és fia Mutnoki Jakab voltak. Nevének későbbi változatai: 1600 ...

                                               

Kőboldogfalva

Mind magyar, mind román nevének központi eleme Szűz Máriára utal. Másik tagja, amely legkorábbról 1735-ből datálható, Őraljaboldogfalvától különbözteti meg, és kőfejtésével hozható összefüggésbe.

                                               

Kulyes

Kulyes, Kunestő nevét 1468-ban említette először oklevél p. Kewnesthew néven, mint Illye város birtokát. Későbbi névváltozatai: 1750-ben Kujes, 1805-ben Kullyes, 1888-ban Kullyes Kujes, 1913-ban Kujlyes. A trianoni békeszerződés előtt Hunyad várm ...

                                               

Lapusnyak

1785-ben 488 lakosa volt. Ugyanakkor 103 ortodox családfőt, 1786-ban hat római, 1790-ben hat görögkatolikus lelket írtak össze benne. Családjai közül 1785-ben 79 volt zsellér, 61 nemes és 21 jobbágy jogállású. 2002-ben 497 lakosából 490 volt romá ...

                                               

Lesnyek

1850-ben 540 lakosából 454 volt román, 65 cigány és 16 magyar nemzetiségű, 519 ortodox és 13 református vallású. 2002-ben 527 lakosából 514 volt román, 7 cigány és 5 magyar nemzetiségű, 479 ortodox, 34 pünkösdista és 4 református vallású. 1785-be ...

                                               

Lindzsina

Lindzsina nevét 1446-ban említette először oklevél Lensene néven, majd a későbbiekben: 1487-ben Lyngzyna, 1515-ben Lenczene, Lenczyna, Lengyena, 1630-ban Lincsina, 1733 Linjina, 1750-ben Linczina, 1760–1762 között Lindsina, 1808-ban Lindszina, Li ...

                                               

Lozsád

2002-ben 252 lakosából 131 volt magyar és 121 román nemzetiségű, 126 református és 117 ortodox vallású. 1850-ben 1108 lakosából 799 volt magyar, 280 román és 27 cigány nemzetiségű, 801 református és 307 ortodox vallású.

                                               

Ludesd

Ludesd, Ludasd nevét 1439-ben p. Lwthesth néven említette először oklevél. Nevét a későbbiekben többféle formában is írták, így: 1455-ben p. Lwdasth, 1500-ban Ludasd, 1733-ban Ludesd, 1750-ben Ludesty, 1808-ban és 1913-ban Ludesd néven tünt fel a ...

                                               

Lunka

Lunka egykor Zaránd vármegyéhez tartozott. Nevét 1760–1762 között említette először oklevél már akkor is mai Lunka nevén. 1808-ban Lunka ~ Lunkány, 1913-ban Lunka néven írák. 1891-ben A Pallas nagy lexikona írta a településről: "Lunka, kisközség ...

                                               

Lunksora

Lunksora, Longsárfalva nevét 1516-ban említette elősör oklevél p. Longsarfalwa néven. A későbbiekben nevének változatai voltak: 1733-ban Lunksora, 1750-ben Lunksoar, 1808-ban Lunksora, 1888-ban Lunngsora Lunksóra, 1913-ban Lunksora. 1519-ben már ...

                                               

Lyauc

Lyauc, Lavocsafalva egykor Zaránd vármegyéhez tartozott. Nevét először 1439-ben említette oklevél Lavocsaiafalva néven. 1441-ben, 1445-ben Lewothafalwa néven, mint a világosi vár tartozékát a mai Tyiulesd mellett említették, bizonyára a szomszédo ...

                                               

Máda

Először 1407-ben, Mada néven szerepelt, Al-Diód vár tartozékaként. Az algyógyi uradalom román falva volt. Gazdaságában a szarvasmarhatartáson kívül a cseresznye-, alma- és szilvatermesztés és a méhészkedés játszott szerepet. Helyben alakult ki a ...

                                               

Marosnémeti

A hőerőmű mellett, a Maros partján állt a Micia táborhoz kapcsolódó polgári település, egy kisebb castrummal. Nevéből következtethetünk rá, hogy a falut a középkorban német telepesek alapíthatták. 1330-ban Nempty, 1389-ben Nymiti, 1425-ben Nemeth ...

                                               

Martinesd

A középkor végén a Nagydenk és Kisdenk nevével párhuzamos Mártondenk nevet viselte. 1405-ben három Denk -ről emlékeznek meg. 1421-ben Marthondenky, 1463-ban Marthondenk, 1508-ban Marthondengh alakban fordul elő. Jelenlegi neve először románul, 17 ...

                                               

Nagyalmás

Ez a szócikk a romániai Fehér megyei, egykori Hunyad vármegyei faluról szól. Ugyanez volt a neve 1904-ig Beregnagyalmásnak és 1909–11-ig Váralmásnak is. Nagyalmás falu Romániában, Erdélyben, Fehér megyében.

                                               

Nagybarcsa

Neve személynévi eredetű, amely Kiss Lajos szerint összefügghet a Barcs nevének alapjául szolgáló személynévvel. 1315-ben említették először az oklevelek Barcha néven, előtagja 1733-ban jelent meg Nagy Bartsa.

                                               

Nagyoklos

Nagyoklos, Aklos nevét 1377-ben említette először oklevél Aklus, Oklus alakokban. 1391-ben v. wolachalis Aklus, 1439-ben p. Aklos, 1515-ben p. Aklws, 1733-ban Nagy-Oklos, 1750-ben Okolis, 1808-ban Oklos Nagy-, Oklis-máre, 1861-ben Nagy-Oklos, 191 ...

                                               

Nagyrápolt

Német eredetű személynévből való. Először 1346-ban, Rapolt alakban említették, a később települt Kisrápolttól való megkülönböztetését szolgáló előtagja 1760–1762-ben tűnt fel Nagy Rápold.

                                               

Nagyrunk

Nagyrunk, Ronk nevét 1482-ben p. Rwnk néven említette először oklevél. Későbbi névváltozatai: 1506-ban v. Ronk, 1808-ban Runk, 1888-ban Nagyrunk, 1913-ban Nagyrunk. 1510-ben Runk Hunyadvár tartozékai közé tartozott. A trianoni békeszerződés előtt ...

                                               

Nozság

Eredeti magyar neve Nagyág, és még az 1785-ös népszámlálási íveken is így írták. Ez a név azonban időközben áttevődött a felette fekvő Nagyág bányatelepre, és az "anyatelepülésre” megkülönböztetésül a román alakváltozatot kezdték alkalmazni. Elős ...

                                               

Obersia

Obersia egykor Zaránd vármegyéhez tartozott. Nevét 1808-ban említette először oklevél Obersia néven. A trianoni békeszerződés előtt Hunyad vármegye Körösbányai járásához tartozott. 1910-ben 399 görög keleti ortodox lakosa volt.

                                               

Ohába (Hunyad megye)

Ohába nevét 1472-ben említette először oklevél p. Ohaba, Ohoba néven. A trianoni békeszerződés előtt Hunyad vármegye Marosillyei járásához tartozott. 1910-ben 364 lakosából 353 román volt. Ebből 365 görögkeleti ortodox volt.

                                               

Petrilla

Neve a "köves út” jelentésű román petrilă szóból való, vagy más magyarázat szerint személynévi eredetű. Először 1493-ban Peterella, 1733-ban Dzij Petrila néven említették.

                                               

Petrozsény

A bányászvárost a 18. században alapították a közeli Petrosz faluból érkező lakosok, innen a neve. A trianoni békeszerződésig Hunyad vármegye Petrozsényi járásának székhelye volt. 1916-ban a várost megtámadta a román hadsereg. A települést egy bá ...

                                               

Poganesd

Poganesd nevét 1468-ban p. Poganesth néven említette először oklevél, mint Illye város birtokát. 1733-ban Paganest, 1750-ben Poganest-Cserbija, 1760–1762-ben Poganesd, 1805-ben Pogánesd, 1808-ban Poganyesd, Paganyesd, 1861-ben Paganesd, 1913-ban ...

                                               

Poienicavojni

Poienicavojni nevét 1380-ban említette először oklevél Polonycza néven. 1416-ban p. Pogyenicha Demsusi-birtok. 1482-ben p. Poyanicha Hunyadvár tartozéka. Neve 1733-ban Pojénitza, 1750-ben Pojenitza Voinii, 1760–1762 között Pojenicza Voja, 1808-ba ...

                                               

Pojenicatomi

Pojenicatomi, Pojanicza nevét 1482-ben említette először oklevél p. Poyanicha néven. A későbbiekben több névváltozata is előfordult: 1506-ban és 1510-ben v. Poynycza, 1733-ban Pojénitza Tomi, 1750-ben Pojenicza Tomej, 1760–1762 között Pojenicza T ...

                                               

Popesd

Popesd nevét 1439-ben Papesd néven Csánki említette először oklevél, a következő említése 1733-ban volt Popesti néven. A trianoni békeszerződés előtt Hunyad vármegye Dévai járásához tartozott. 1910-ben 401 görögkeleti ortodox lakosa volt.

                                               

Prevaleny

Prevaleny egykor Zaránd vármegyéhez tartozott. Nevét 1650-ben említette először oklevél Pravalin néven, majd a későbbiekben 1760–1762 között Prevaleny, 1808-ban Prevalény, 1888-ban és 1913-ban Prevaleny alakban tűnt fel az írásos forrásokban. A t ...

                                               

Rákosd

1880-ban 702 lakosából 540-et írtak össze román és csak 137-et magyar anyanyelvűként, de 467-en követték a református hitet. Rajtuk kívül 199 ortodox és 27 római katolikus lélek lakta. 2002-ben 595 lakosából 334 volt román és 256 magyar nemzetisé ...

                                               

Ribice

A Brádi-medencében, Brádtól öt, Dévától 44 kilométerre északnyugatra, a Fehér-Körös jobb partján fekszik. Két, egymástól a patak által elválasztott kompakt falurészből és a hegyoldalakon elszórt településrészekből, gazdaságokból áll. A község 73 ...

                                               

Riska

Riska egykor Zaránd vármegyéhez tartozott. Nevét 1427-ben említette először oklevél Ryska néven, mint Czebével együtt Körösbánya királyi adományul nyert birtokát. 1439-ben Felső-Richa és Középső-Richa, 1441-ben Felső-Rach és Rachka, 1445 Felsew R ...

                                               

Riskulica

2002-ben 475 lakosából 473 volt román nemzetiségű és 472 ortodox vallású. 1880-ban 927 lakosából 887 volt román és 38 egyéb valószínűleg cigány anyanyelvű, 920 ortodox és hét zsidó vallású.

                                               

Romosz

A Rajna és a Mosel vidékéről érkező németek alapították a 12. században, így az első erdélyi német települések egyike. 1334-ben nagy falunak számított, 255 füstje volt, ez kb. 1200 lakost jelent. 1438-ban a törökök pusztították el. A 17. századba ...

                                               

Romoszhely

Neve a románban fejlődött Romosz nevéből, kicsinyítő képzővel. A német név a román tükörfordítása, a magyar név népetimológiás. Először 1493-ban Ramaschel, majd 1733-ban Romosel, 1760–62-ben Romoshelly, 1805-ben Romosz Hely alakban jegyezték fel.

                                               

Ruda (Gyalár község)

Ruda Gyalár község faluja. Nevét 1482-ben említette először oklevél p. Rwda néven. További névváltozatai: 1506-ban és 1510-ben p. Rwda, 1733-ban, 1808-ban és 1861-ben és 1913-ban Ruda néven szerepelt az írásos forrásokban. 1515-ben Alsorwda, Fels ...

                                               

Runksor

Runksor nevét 1750-ben említette először oklevél Runksor-Mika néven. A trianoni békeszerződés előtt Hunyad vármegye Marosillyei járásához tartozott. 1910-ben 292 görögkeleti ortodox román lakosa volt.

                                               

Steja

Steja egykor Zaránd vármegyéhez tartozott. Nevét 1760–1762 között említette először oklevél Stea néven. 1808-ban Steé, 1888-ban és 1913-ban Steja néven volt említve. A trianoni békeszerződés előtt Hunyad vármegye Körösbányai járásához tartozott. ...

                                               

Szelistyora

Szelistyora, Szelestya nevét 1499-ben p. Zelesthya néven említette először oklevél a Hermán-nemzetségbeli Pestesi ~ Felpestesiek birtokaként. Ekkor a hűtlen Mátyás birtokát Soklyósi Péter görgényi várnagy kapta királyi adományul. Későbbi névválto ...

                                               

Szentandrás (Hunyad megye)

1785-ben 376 lakosa volt. Az év folyamán 58 ortodox családfőt írtak össze benne, a következő évben pedig 14 görögkatolikus hívőt. 1850-ben 507 lakosából 492 volt román és 15 cigány nemzetiségű, 499 ortodox és 8 görögkatolikus vallású. 2002-ben 72 ...

                                               

Szirb

Neve a többes számú román sârbi köznévből való, melynek jelentése szerbek. Első említése Thothfalw és Thothfalwa, 1494 szintén szláv népességre utal. 1516-ban Zerbfalw, 1518-ban Zerb alakban említették.

                                               

Szocsed

Szocsed nevét 1482-ben említette először oklevél p. Zechech néven. A későbbiekben többféle formában is említették, így: 1506-ban v. Zochiath, 1597-ben Szochiat, 1600-ban Szocsy, 1733-ban Szotset, 1750-ben Szecset, 1760–1762 között Szocsed, 1805-b ...

                                               

Szúliget

Szúliget, Hosszúliget nevét 1330-ban említette először oklevél v. Hozywligeth. ultra Morusium alakban. A falu a Hermán nemzetség birtokai közé tartozott. A későbbiekben többféleképpen is említették nevét, így: 1330-ban v. Hozywligeth, 1733-ban Su ...

                                               

Tataresd

Tataresd, Tatárfalva nevét 1418-ban említette először oklevél fossatum ville Tatarfalua néven. 1468-ban p. Tatarfalwa néven fordult elő, és Illye város birtokai közé tartozott. 1733-ban Tatarest, 1750-ben Teteresty, 1760–1762 között Tataresd, 191 ...

                                               

Ternáva

Ternáva, Tornova egykor Zaránd vármegyéhez tartozott. Nevét 1439-ben Alsó- és Felső-Tornova néven említette először oklevél. Alsó- és FelsőTornova a világosi vár tartozékai voltak. Később neve többféle formában tűnt fel az oklevelekben, így 1808- ...

                                               

Tirnáva

Tirnáva, Tarnóca nevét 1484-ben említette először oklevél p. Felsew Tharnocza néven. Nevének későbbi változatai: 1485-ben Felsewtharnocza 1485-ben Felsewtharnocza, 1733-ban Tirnava, 1750-ben Ternava, 1808-ban Tirnáva, 1888-ban és 1913-ban Tirnava ...

                                               

Tisza (Hunyad megye)

Tisza nevét 1327-ben említette először oklevél Paul de Tiza, Tiszai Pál szolgabíró nevében, aki később 1329-ben a Boor Kalán Bár–Kalán nemzetségből való származását igazolva 1332-ben megkapta Szermonostor harmadrészét. Az oklevelekben szereplő Ti ...

                                               

Tomnatek (Hunyad megye)

Tomnatek nevét 1523-ban említette először oklevél Thomnesth néven. Későbbi névváltozatai: 1733-ban Tomnateg, 1750-ben Tomnatek, 1808-ban Tomnátek, Dammdorf, Dámne Za, 1913-ban Tomnatek néven említették a forrásokban. 1850-ben 1056 román, 2 cigány ...

                                               

Tordos

A Vinča–tordosi kultúra egyik névadója. újkőkori leleteinek feltárását 1875-ben Torma Zsófia kezdte meg. Kezdetben szászvárosszéki szász település volt. A törökök 1421-ben és 1432-ben is pusztították, majd Ali bég 1479-ben teljesen kiirtotta lako ...

Encyclopedic dictionary

Translation

home

...
Free and no ads
no need to download or install

Pino - logical board game which is based on tactics and strategy. In general this is a remix of chess, checkers and corners. The game develops imagination, concentration, teaches how to solve tasks, plan their own actions and of course to think logically. It does not matter how much pieces you have, the main thing is how they are placement!

online intellectual game →