★ Free online encyclopedia. Did you know? page 134



                                               

STS–75

1996. február 22-én a szilárd hajtóanyagú gyorsítórakéták, Solid Rocket BoosterSRB segítségével Floridából, a Cape Canaveral KSC Kennedy Űrközpontból, a LC39–B LC–Launch Complex jelű indítóállványról emelkedett a magasba. Az orbitális pályája 90. ...

                                               

STS–76

1996. március 22-én a szilárd hajtóanyagú gyorsítórakéták, Solid Rocket BoosterSRB segítségével Floridából, a Cape Canaveral KSC Kennedy Űrközpontból, a LC39–A LC–Launch Complex jelű indítóállványról emelkedett a magasba. Az orbitális pályája 9.5 ...

                                               

STS–77

1996. május 19-én a szilárd hajtóanyagú gyorsítórakéták SRB segítségével Floridából, a Cape Canaveral KSC Kennedy Űrközpontból, a LC39–B jelű indítóállványról emelkedett a magasba. Az orbitális pályája 90.1 perces, 39 fokos hajlásszögű, elliptiku ...

                                               

STS–78

Az STS–78 jelű küldetés az amerikai űrrepülőgép-program 78., a Columbia űrrepülőgép 20. repülése. A leghosszabb Space Shuttle járat volt, amit az STS–80 űrrepülés során megdöntöttek.

                                               

STS–79

1996. szeptember 16-án a szilárd hajtóanyagú gyorsítórakéták, Solid Rocket BoosterSRB segítségével Floridából, a Cape Canaveral KSC Kennedy Űrközpontból, a LC39–A LC–Launch Complex jelű indítóállványról emelkedett a magasba. Az orbitális pályája ...

                                               

STS–80

A 17 napos repülés célja operatív gyakorlatias, hatékony űrszolgálat teljesítése. Ez volt a leghosszabb küldetés a Space Shuttle repülés történetében. Musgrave az egyetlen űrhajós, aki küldetései során repülte mind az öt űrrepülőgépet. John Glenn ...

                                               

STS–81

1997. január 12-én a szilárd hajtóanyagú gyorsítórakéták, Solid Rocket BoosterSRB segítségével Floridából, a Cape Canaveral KSC Kennedy Űrközpontból, a LC39–B LC–Launch Complex jelű indítóállványról emelkedett a magasba. Az orbitális pályája 92.2 ...

                                               

STS–82

1997. február 11-én a szilárd hajtóanyagú gyorsítórakéták, Solid Rocket BoosterSRB segítségével Floridából, a Cape Canaveral KSC Kennedy Űrközpontból, a LC39–B LC–Launch Complex jelű indítóállványról emelkedett a magasba. Az orbitális pályája 95. ...

                                               

STS–83

1997. április 4-én a szilárd hajtóanyagú gyorsítórakéták, Solid Rocket BoosterSRB segítségével Floridából, a Cape Canaveral KSC Kennedy Űrközpontból, a LC39–A LC–Launch Complex jelű indítóállványról emelkedett a magasba. Az orbitális pályája 90.5 ...

                                               

STS–84

1997. május 15-én a szilárd hajtóanyagú gyorsítórakéták, Solid Rocket BoosterSRB segítségével Floridából, a Cape Canaveral KSC Kennedy Űrközpontból, a LC39–A LC–Launch Complex jelű indítóállványról emelkedett a magasba. Az orbitális pályája 92.3 ...

                                               

STS–85

1997. augusztus 7-én a szilárd hajtóanyagú gyorsítórakéták, Solid Rocket Booster SRB segítségével Floridából, a Cape Canaveral KSC Kennedy Űrközpontból, a LC39–A LC–Launch Complex jelű indítóállványról emelkedett a magasba. Az orbitális pályája 8 ...

                                               

STS–86

1997. szeptember 26-án a szilárd hajtóanyagú gyorsítórakéták, Solid Rocket BoosterSRB segítségével Floridából, a Cape Canaveral KSC Kennedy Űrközpontból, a LC39–A LC–Launch Complex jelű indítóállványról emelkedett a magasba. Az orbitális pályája ...

                                               

STS–87

1997. november 19-én a szilárd hajtóanyagú gyorsítórakéták, Solid Rocket BoosterSRB segítségével Floridából, a Cape Canaveral KSC Kennedy Űrközpontból, a LC39–B LC–Launch Complex jelű indítóállványról emelkedett a magasba. Az orbitális pályája 90 ...

                                               

STS–88

A 11 napos repülés célja operatív gyakorlatias, hatékony űrszolgálat teljesítése. Az első űrsikló küldetés a Nemzetközi Űrállomásra ISS. A Unity az első amerikai dokkoló modul.

                                               

STS–89

1997. május 22-én küldetés vezetők bejelentették, hogy Discovery űrrepülőgép helyett az Endeavour űrrepülőgép fog repülni. Eredetileg 1998. január 15-ére indulást a Mir karbantartó-javító munkálatai miatt január 23-ra időzítették. Január 23-án a ...

                                               

STS–90

1998. április 17-én a szilárd hajtóanyagú gyorsítórakéták, Solid Rocket BoosterSRB segítségével Floridából, a Cape Canaveral KSC Kennedy Űrközpontból, a LC39–B LC–Launch Complex jelű indítóállványról emelkedett a magasba. Az orbitális pályája 89. ...

                                               

STS–92

2000. október 24-én Kaliforniában az Edwards légitámaszponton AFB szállt le. Összesen 12 napot, 21 órát, 43 percet és 47 másodpercet töltött a világűrben. 8 500 000 kilométert repült, 203 alkalommal kerülte meg a Földet. Egy különlegesen kialakít ...

                                               

STS–93

Az STS–93 volt az amerikai űrrepülőgép-program 95. és a Columbia űrrepülőgép 26. repülése. Programját befejezve egy 17 hónapos nagyjavítást végeztek rajta, így legközelebb csak 2002-ben repülhetett újra az STS–109 küldetésén.

                                               

STS–94

1997. július 1-jén a szilárd hajtóanyagú gyorsítórakéták, Solid Rocket BoosterSRB segítségével Floridából, a Cape Canaveral KSC Kennedy Űrközpontból, a LC39–A LC–Launch Complex jelű indítóállványról emelkedett a magasba. Az orbitális pályája 90.5 ...

                                               

STS–95

A 8 napos repülés célja operatív gyakorlatias, hatékony űrszolgálat teljesítése. A legénység tagja volt Pedro Francisco Duque, az első spanyol űrhajós, valamint a 77 éves John Glenn, aki ezzel a repüléssel a legidősebb emberré vált, aki a világűr ...

                                               

STS–96

A 9 napos repülés célja operatív gyakorlatias, hatékony űrszolgálat teljesítése. Az első űrrepülőgép, amelyik dokkolt a Nemzetközi Űrállomáson ISS. Az űrhajósok összesen 79 óra és 30 percet töltöttek az űrállomáson. Az elvégzett programokat követ ...

                                               

STS–97

2000. december 1-jén a szilárd hajtóanyagú gyorsítórakéták, Solid Rocket BoosterSRB segítségével Floridából, a Cape Canaveral KSC Kennedy Űrközpontból, a LC39–B LC–Launch Complex jelű indítóállványról emelkedett a magasba. Az orbitális pályája 91 ...

                                               

STS–98

Eredetileg 2001. január 19-én indult volna, de technikai okok miatt bontani kellett az előkészületet. Február 7-én a szilárd hajtóanyagú gyorsítórakéták, Solid Rocket BoosterSRB segítségével Floridából, a Cape Canaveral KSC Kennedy Űrközpontból, ...

                                               

STS–99

Eredetileg 1999. szeptember 16-án indult volna. Technikai hiba és időjárási okok miatt előbb októberre, majd november 19-ére jelölték startját. A fontosabb programok miatt végül 2000. február 11-én a szilárd hajtóanyagú gyorsítórakéták, Solid Roc ...

                                               

STS–100

2001. április 19-én a szilárd hajtóanyagú gyorsítórakéták, Solid Rocket BoosterSRB segítségével Floridából, a Cape Canaveral KSC Kennedy Űrközpontból, a LC39–A LC–Launch Complex jelű indítóállványról emelkedett a magasba. Az orbitális pályája 91. ...

                                               

STS–101

A 9 napos repülés célja operatív gyakorlatias, hatékony űrszolgálat teljesítése. Az első Space Shuttle amelyik üveg pilótafülkével lett felszerelve.

                                               

STS–102

A 12 napos repülés célja operatív gyakorlatias, hatékony űrszolgálat teljesítése. Az első legénységcsere az ISS fedélzetén. Az első legénységet szállító Szojuz TM–31 mentőűrhajóként az űrállomáson maradt.

                                               

STS–103

Az STS–103 jelű küldetés az amerikai űrrepülőgép-program 96., a Discovery űrrepülőgép 27. repülése. Ez volt a Discovery utolsó egyéni repülése, a továbbiakban a Nemzetközi Űrállomás programjában vett részt.

                                               

STS–104

Az indítás az eredeti tervekhez képest egy hónapot késett, az űrállomás robotkar vezérlési problémáinak javítása miatt. 2001. július 12-én a szilárd hajtóanyagú gyorsítórakéták, Solid Rocket Booster SRB segítségével Floridából, a Cape Canaveral K ...

                                               

STS–105

Az STS–105 jelű küldetés az amerikai űrrepülőgép-program 106., a Discovery űrrepülőgép 30. repülése, nagyjavítása előtti utolsó küldetése. Nagyjavítása mellett "üveg pilótafülkével” látták el, ami azt jelenti, hogy elektromechanikus műszerek hely ...

                                               

STS–106

2000. szeptember 8-án a szilárd hajtóanyagú gyorsítórakéták, Solid Rocket BoosterSRB segítségével Floridából, a Cape Canaveral KSC Kennedy Űrközpontból, a LC39–B LC–Launch Complex jelű indítóállványról emelkedett a magasba. Az orbitális pályája 9 ...

                                               

STS–108

Eredetileg 2001. november 29-én indult volna, de a mostoha időjárás és az űrállomás dokkoló egységének technikai hibája miatt csak december 5-én a szilárd hajtóanyagú gyorsítórakéták, Solid Rocket BoosterSRB segítségével Floridából, a Cape Canave ...

                                               

STS–109

A 10 napos repülés célja operatív gyakorlatias, hatékony űrszolgálat teljesítése. Ez volt a Columbia első repülés egy hosszabb, két és fél éves nagyjavítást követően. A Hubble űrtávcső negyedik javítása.

                                               

STS–110

A 10 napos repülés célja operatív gyakorlatias, hatékony űrszolgálat teljesítése. Jerry Lynn Ross az első űrhajós, aki hét alkalommal teljesíthetett szolgálatot a világűrben.

                                               

STS–111

Eredetileg 2002. május 30-án tervezték indítását, de a rossz időjárás miatt csak június 5-én a szilárd hajtóanyagú gyorsítórakéták, Solid Rocket BoosterSRB segítségével Floridából, a Cape Canaveral KSC Kennedy Űrközpontból, a LC39–A LC–Launch Com ...

                                               

STS–112

A 10 napos repülés célja operatív gyakorlatias, hatékony űrszolgálat teljesítése. Az űrrepülőgép a Destiny kutatómodul dokkolóberendezéséhez kapcsolódott. Az űrállomáson az 5. személyzet tartózkodott.

                                               

STS–113

Az STS–113 jelű küldetés az amerikai űrrepülőgép-program 112., a Endeavour űrrepülőgép 19. repülése. 2007-ig ez volt az Endeavour utolsó járata, következett a nagyobb átalakítás időszaka.

                                               

STS–114

Az STS–114 jelű küldetés az amerikai űrrepülőgép-program 114., a Discovery űrrepülőgép 31. repülése, 907 nap után az első repülés a Columbia-katasztrófa után. A 17. küldetés a Nemzetközi Űrállomásra,

                                               

STS–116

Az STS–116 jelű küldetés az amerikai űrrepülőgép-program 117., a Discovery űrrepülőgép 33. repülése. A 20. Space Shuttle repülés az ISS űrállomásra. A Discovery karbantartása előtti utolsó küldetés, következő küldetése az STS–120 lesz.

                                               

STS–117

Az STS–117 jelű küldetés az amerikai űrrepülőgép-program 118., az Atlantis űrrepülőgép 28. repülése. A 21. űrrepülőgép küldetés az ISS fedélzetére. A 250. emberes űrrepülés, a 149. amerikai emberes űrrepülés.

                                               

STS–118

Az STS–118 az amerikai űrrepülőgép-program 119., az Endeavour űrrepülőgép 20. repülése. A küldetést az eredeti tervek szerint a Columbia végezte volna el, azonban az STS–107 2003. február 1-jén bekövetkezett katasztrófája miatt a NASA a repülési ...

                                               

STS–119

Az STS–119 jelű küldetés az amerikai űrrepülőgép-program 125., a Endeavour űrrepülőgép 36. repülése. A 100. Space Shuttle küldetés a Challenger-katasztrófa óta, egyben a 28. űrrepülés a ISS fedélzetére.

                                               

STS–120

Az STS–120 jelű küldetés az amerikai űrrepülőgép-program 120., a Discovery űrrepülőgép 34. repülése, a 23. Space Shuttle misszió a Nemzetközi Űrállomáshoz.

                                               

STS–121

2006. július 4-én a szilárd hajtóanyagú gyorsítórakéták, Solid Rocket BoosterSRB segítségével Floridából, a Cape Canaveral KSC Kennedy Űrközpontból, a LC39–B LC–Launch Complex jelű indítóállványról emelkedett a magasba. Az orbitális pályája 91.6 ...

                                               

STS–122

A beépített kanadai Canadarm RMS manipulátor kart 50 méter kinyúlást biztosított a műszaki szolgálat teljesítéséhez. Az Orbiter Boom Sensor System OBSS rendszerrel újabb 15 méterrel meghosszabbították a manipulátor kinyúlási távolságát.

                                               

STS–124

A Nemzetközi Űrállomáshoz szállította a japán Kibo modul második elemét a Pressurized Module PM és a hozzá kapcsolódó JEMRMS nevű robotkart. A küldetés során a PM modult a Harmony összekötő modulhoz illesztették, az STS–122 jelű küldetés során fe ...

                                               

STS–125

A 12 napos repülés célja operatív gyakorlatias, hatékony űrszolgálat teljesítése. Az űrszolgálat célja a Hubble űrtávcső ötödik és egyben utolsó SM–4 jelű karbantartása volt. A karbantartás során három műszert, hat giroszkópot és akkumulátorokat ...

                                               

STS–126

A 15 napos repülés célja operatív gyakorlatias, hatékony űrszolgálat teljesítése. Feladata, elősegíteni a személyzet váltást. A Nemzetközi Űrállomás 17. és 18. személyzet tagját Gregory Chamitofft váltotta a Nemzetközi Űrállomás 18. személyzeteké ...

                                               

STS–127

Megnevezései: ANDE–2 Aktív, ANDE–2 Aktív 2009-038F, Atmospheric Neutral Density Experiment 2 ANDE–2 Aktív, Atmospheric Neutral Density Experiment 2 Aktíve ANDE–2A, ANDE–2 Castor, Castor. Kódszáma: SSC 35694. 2009. július 30-án állították pályairá ...

                                               

STS–129

A beépített kanadai Canadarm RMS manipulátor kart 50 méter kinyúlást biztosított a műszaki szolgálat teljesítéséhez. Az Orbiter Boom Sensor System OBSS rendszerrel újabb 15 méterrel meghosszabbították a manipulátor kinyúlási távolságát.

Encyclopedic dictionary

Translation

home

...
Free and no ads
no need to download or install

Pino - logical board game which is based on tactics and strategy. In general this is a remix of chess, checkers and corners. The game develops imagination, concentration, teaches how to solve tasks, plan their own actions and of course to think logically. It does not matter how much pieces you have, the main thing is how they are placement!

online intellectual game →