★ Free online encyclopedia. Did you know? page 131



                                               

Interkozmosz–2

A program keretében a Szovjetunió térítésmentesen a tagországok rendelkezésére bocsátotta mesterséges holdjait, geofizikai rakétáit, távközlési és egyéb földi berendezéseit. Az Interkozmosz együttműködés keretében a szocialista országok közreműkö ...

                                               

Interkozmosz–4

A program keretében a Szovjetunió térítésmentesen a tagországok rendelkezésére bocsátotta mesterséges holdjait, geofizikai rakétáit, távközlési és egyéb földi berendezéseit. Az Interkozmosz együttműködés keretében a szocialista országok közreműkö ...

                                               

Interkozmosz–5

Az Interkozmosz–5, rövidítve IK–5 szovjet ionoszféra-kutató műhold, melyet a szocialista országok közös űrkutatási programja, az Interkozmosz keretében indítottak.

                                               

Interkozmosz–6

Interkozmosz–6 szovjet mesterséges, geofizikai–felderítő műhold, a szocialista országok közös Interkozmosz űrprogramjának része.

                                               

Interkozmosz–7

A program keretében a Szovjetunió térítésmentesen a tagországok rendelkezésére bocsátotta mesterséges holdjait, geofizikai rakétáit, távközlési és egyéb földi berendezéseit. Az Interkozmosz együttműködés keretében a szocialista országok közreműkö ...

                                               

Interkozmosz–8

Interkozmosz–8, rövidítve szovjet ionoszférakutató műhold, melyet a szocialista országok közös űrkutatási programja, az Interkozmosz keretében indítottak.

                                               

Interkozmosz–10

Az Interkozmosz–10, rövidítve IK–10 szovjet ionoszféra- és magnetoszféra-kutató műhold, melyet a szocialista országok közös űrkutatási programja, az Interkozmosz keretében indítottak.

                                               

Interkozmosz–11

A program keretében a Szovjetunió térítésmentesen a tagországok rendelkezésére bocsátotta mesterséges holdjait, geofizikai rakétáit, távközlési és egyéb földi berendezéseit. Az Interkozmosz együttműködés keretében a szocialista országok közreműkö ...

                                               

Interkozmosz–12

A program keretében a Szovjetunió térítésmentesen a tagországok rendelkezésére bocsátotta mesterséges holdjait, geofizikai rakétáit, távközlési és egyéb földi berendezéseit. Az Interkozmosz együttműködés keretében a szocialista országok közreműkö ...

                                               

Interkozmosz–13

A program keretében a Szovjetunió térítésmentesen a tagországok rendelkezésére bocsátotta mesterséges holdjait, geofizikai rakétáit, távközlési és egyéb földi berendezéseit. A közreműködő tudósok lehetőséget kaptak helyszíni szerelésre, valamint ...

                                               

Interkozmosz–14

A program keretében a Szovjetunió térítésmentesen a tagországok rendelkezésére bocsátotta mesterséges holdjait, geofizikai rakétáit, távközlési és egyéb földi berendezéseit. Az Interkozmosz együttműködés keretében a szocialista országok közreműkö ...

                                               

Interkozmosz–15

Interkozmosz–15 szovjet tudományos mesterséges, technológiai műhold, a szocialista országok közös Interkozmosz űrprogramjának egy új nemzedékét képviselte.

                                               

Interkozmosz–19

Interkozmosz–19 szovjet tudományos mesterséges, atmoszférakutató és technológiai műhold, a szocialista országok közös Interkozmosz űrprogramjának egysége.

                                               

Interkozmosz–20

Interkozmosz–20 szovjet tudományos mesterséges, óceánkutató és geodéziai műhold, a szocialista országok közös Interkozmosz űrprogramjának egysége.

                                               

Interkozmosz–21

Interkozmosz–21 szovjet tudományos mesterséges, óceánkutató és geodéziai műhold, a szocialista országok közös Interkozmosz űrprogramjának egysége.

                                               

Interkozmosz–22

Interkozmosz–22 – "Bulgaria-1300" – szovjet tudományos mesterséges, technológiai műhold, a szocialista országok közös Interkozmosz űrprogramjának egysége. Bulgária első mesterséges műholdja.

                                               

Interkozmosz–24

A program keretében a Szovjetunió térítésmentesen a tagországok rendelkezésére bocsátotta mesterséges holdjait, geofizikai rakétáit, távközlési és egyéb földi berendezéseit. Az Interkozmosz együttműködés keretében a szocialista országok közreműkö ...

                                               

Vertyikal

A Vertyikal az 1970-es, 1980-as években az Interkozmosz együttműködés keretében indított geofizikai rakétaszondákkal folytatott űrkutatási program. Az elnevezést az indított rakéták megnevezésére is használták. A Szovjetunióban 1970–1983 között 1 ...

                                               

Marsz-program

A szovjet Marsz-program keretében hét űrszondát indítottak sikeresen a Mars felé. Ezeknek csak kis része tudta véghez vinni a küldetését. Az egyik sikertelen küldetés volt a Marsz–3, amely azonban elsőnek szállt le simán a Mars felszínére. A Szov ...

                                               

Marsz–1

1962. november 1-jén egy háromfokozató Proton hordozórakétával, Bajkonurból indították Föld körüli parkolópályára, amelyről egy gyorsító fokozattal állították a Mars felé vezető pályára. Az első Mars bolygó szonda. Repülés közben, a tájolóberende ...

                                               

Marsz–2

Marsz–2 a szovjet Marsz-program második generációjának első űrszondája. A Mars mesterséges bolygója lett, műszertartálya pedig elsőként érte el a Mars felszínét.

                                               

Marsz–3

A Marsz–3 a szovjet Marsz-program harmadik, sikeresen elinduló űrszondája. Egy leszálló egységet is vitt magával a Marshoz, amely sikeresen leszállt a felszínre. A Marsz–3 ikerszondája a Marsz–2 volt, amelyet kevesebb mint másfél héttel korábban ...

                                               

Marsz–4

Marsz–4 a szovjet Marsz-program második generációjának Mars űrszondája. Az M–73SZ típusú űrszondát az NPO Lavocskin vállalat fejlesztette ki és építette.

                                               

Marsz–5

Marsz–5 a szovjet Marsz-program második generációjának Mars űrszondája. Az M–73SZ típusú űrszondát az NPO Lavocskin vállalat fejlesztette ki és építette.

                                               

Marsz–6

Marsz–6 a szovjet Marsz-program második generációjának Mars űrszondája. Az M–73P típusú űrszondát az NPO Lavocskin vállalat fejlesztette ki és építette.

                                               

Marsz–7

Marsz–7 a szovjet Marsz-program második generációjának Mars űrszondája. Az M–73P típusú űrszondát az NPO Lavocskin vállalat fejlesztette ki és építette.

                                               

Szaljut-program

A Szaljut-program szovjet űrállomás-program, melynek keretében katonai és polgári célú űrállomásokat állítottak pályára. A Szaljut elnevezést egyaránt használták a polgári célú DOSZ űrállomások és a katonai célú Almaz űrállomások jelölésére is. A ...

                                               

1M (űrszonda)

Az 1M a Mars tanulmányozására kifejlesztett szovjet űrszonda, melyet a szovjet Mars-program korai szakaszában, az 1960-as évek elején építettek. Ez volt az első olyan űrszonda, melyet más bolygó tanulmányozására szántak. Az 1M alapjain dolgozták ...

                                               

Szputnyik-program

A Szputnyik-program a korai szovjet műholdak kifejlesztésére és indítását biztosító űrprogram neve. Ennek keretében különféle felépítésű és célú űreszközöket készítettek és juttattak Föld körüli pályára.

                                               

Szputnyik–1

A Szputnyik–1, vagy más jelzéssel PSZ–1 szovjet műhold. Ez volt a Szputnyik-program és egyben a Föld első műholdja, az első űreszköz, amelyet a világűrbe juttattak. 1957. október 4-én állították pályára Bajkonurból Szputnyik hordozórakétával. Ala ...

                                               

Szputnyik–2

A Szputnyik–2 vagy PSZ–2 szovjet műhold melyet 1957. november 3-án indítottak. Ez volt a Föld körüli pályára állított második űreszköz, és az első olyan űrjármű, amely élőlényt szállított a fedélzetén. A világűrbeli súlytalanság állapotába került ...

                                               

Szputnyik–3

Önműködő laboratóriumként feladata volt a felső légkör összetételének, a Föld mágneses tere erősségének, a napsugárzás összetevőinek, a kozmikus sugárzás intenzitásának, összetételének, a mikrometeoritok gyakoriságának és energiájának mérése, a k ...

                                               

Szputnyik–4

A műhold a légkörbe az USA középső térsége felett lépett be, nagy része a délkeleti irányú zuhanás következtében elégett, de egy kisebb darabja a Michigan-tó menti Manitowoc városkába csapódott. A helyszínre kiszálló két rendőr úgy vélte, hogy eg ...

                                               

Szputnyik–5

A Vosztok-program keretében a második, ember szállításra alkalmas űreszköz volt, amelyik élőlényeket kutya szállított. A harmadik, amely az ember szállítására alkalmas eszköz automatikus ellenőrzését biztosította éles körülmények között, és az el ...

                                               

Szputnyik–6

A Vosztok űrhajó kifejlesztéséhez, a rendszer tesztelésére szolgáló Vosztok 1K műhold harmadik példánya volt, amely élőlényeket kutya szállított. A negyedik, amely az ember szállítására alkalmas eszköz automatikus ellenőrzését biztosította éles k ...

                                               

Szputnyik–9

Televíziós közvetítéssel folyamatosan ellenőrizték, követték az eseményeket. A Szputnyik–9 sikere alapján megvolt az alap a tényleges, emberes küldetésre. A biztonság érdekében, rövid időn belül felbocsátották a Szputnyik–10-et.

                                               

THEOS

Készítette az EADS Astrium SAS francia. Üzemelteti a Geo-Informatics and Space Technology Development Agency GISTDA. Megnevezései: COSPAR: 2008-049A, SATCAT kódja: 33396. 2008. október 1-jén a Jazsnyíj településhez közeli Dombarovszkij rakétalőté ...

                                               

BilSat–1

Egy nemzetközi DMC-Turkey program Disaster Monitoring Constellation keretében – gazdasági, környezetvédelmi, katasztrófavédelmi – fotózta a Föld felszínét. Az együttműködő nemzetek: Algéria, Kína, Nigéria, Thaiföld, Törökország, Vietnám és Egyesü ...

                                               

Göktürk–2

Legfőbb célja, hogy földrajzi korlátozás nélkül, minden régióból nagy felbontású képeket készítsen hírszerzési célokra. További feladata elősegíteni a gazdasági földtani szerkezet, katasztrófavédelmi, mezőgazdasági belvíz, erdészet, halászati tev ...

                                               

Dark Energy Space Telescope

A Dark Energy Space Telescope egy tervezett amerikai csillagászati műhold volt, melynek tervét a Nemzeti Vizuális Csillagászati Kutatóintézet és a NASA Goddard Űrközpontja dolgozta ki. Legalább kétéves tudományos küldetésen 3000 távoli szupernóvá ...

                                               

Infrared Astronomical Satellite

Az IRAS egy csillagászati műhold, amely a teljes égboltot figyelte infravörös hullámhosszon. Az Egyesült Államok, Hollandia és Nagy-Britannia közös programja volt.

                                               

Apollo–6

Az Apollo–6 az amerikai Apollo-program második és egyben utolsó olyan tesztrepülése volt, amikor még nem ültek űrhajósok az űrhajóban, de már a teljes kiépítésű Saturn V rakétát használta a NASA az űrhajó felbocsátásához. A NASA által felállított ...

                                               

Hernyótalpas szállítójármű (Cape Canaveral)

A Hernyótalpas szállítójármű a NASA speciális eszköze, amelyet a készre szerelt űrjárműveknek a szerelőcsarnok és az indítóállás közötti szállítására használnak a John F. Kennedy Űrközpontban, Cape Canaveralen. A járműből összesen két példány épü ...

                                               

Apollo-küldetéstípusok

Az Apollo-küldetéstípusok a Hold elérését célzó Apollo-program során alkalmazott, egymásra épülő expedíciósorozat egyes állomásai voltak, amelyeket műszaki és tudományos tartalmuk különböztetett meg egymástól. A NASA űrprogramjainak alapfilozófiá ...

                                               

Echo-1

Elsősorban távközlési feladattal bocsátották fel, azonban mint geodéziai, illetve légkörkutató holdnak nagyobb jelentősége volt. A Echo műholdak 1960-1966 között a legnagyobb és legfényesebb mesterséges égitesteknek számítottak. A holdakat összec ...

                                               

OV1–17

1965–1971 közötti időszakban alkalmazták. Tömegük 50 – 272 kilogramm között változott. A szilárd hajtóanyagú hordozórakéta az 1 sorozatot állította pályára.

                                               

OV1–17A

1965–1971 közötti időszakban alkalmazták. Tömegük 50 – 272 kilogramm között változott. A szilárd hajtóanyagú hordozórakéta az 1 sorozatot állította pályára.

                                               

OV1–18

1965–1971 közötti időszakban alkalmazták. Tömegük 50 – 272 kilogramm között változott. A szilárd hajtóanyagú hordozórakéta az 1 sorozatot állította pályára.

                                               

OV1–19

1965–1971 közötti időszakban alkalmazták. Tömegük 50 – 272 kilogramm között változott. A szilárd hajtóanyagú hordozórakéta az 1 sorozatot állította pályára.

                                               

Cassini–Huygens

A Cassini–Huygens az Amerikai Egyesült Államok űrügynöksége, a NASA által 17 ország, köztük Magyarország részvételével szervezett űrprogram szondája, amelyet Giovanni Cassini olasz származású francia csillagászról neveztek el. Ez a tudományos cél ...

Encyclopedic dictionary

Translation

home

...
Free and no ads
no need to download or install

Pino - logical board game which is based on tactics and strategy. In general this is a remix of chess, checkers and corners. The game develops imagination, concentration, teaches how to solve tasks, plan their own actions and of course to think logically. It does not matter how much pieces you have, the main thing is how they are placement!

online intellectual game →