★ Free online encyclopedia. Did you know? page 120



                                               

STS–41–C

A hétnapos repülés célja a szállított műholdak telepítésének végrehajtása. Operatív gyakorlatias, hatékony űrszolgálat teljesítése. A repülés célja a LDEF Long Duration Exposure Facility platform telepítése és az SMM Solar Maximum Mission műhold ...

                                               

STS–41–D

1984. szeptember 5-én Kaliforniában az Edwards légitámaszponton szállt le. Összesen 6 napot, 00 órát, 56 percet és 04 másodpercet 168 óra töltött a világűrben. 4 007 000 kilométert 2 490 000 mérföldet repült, 97 alkalommal kerülte meg a Földet. E ...

                                               

STS–51–A

A hétnapos repülés célja a szállított műholdak telepítésének, illetve a korábban pályára bocsátott másik kettőnek a visszanyerése, Földre szállítása. Operatív gyakorlatias, hatékony űrszolgálat teljesítése. Első alkalommal történt, hogy kettő kom ...

                                               

STS–51–C

Az STS–51–C jelű küldetés az amerikai űrrepülőgép-program 15., a Discovery űrrepülőgép 3. repülése. Az első katonai misszió. Gary Payton lett az első katonai űrhajós. Ez volt a 100. emberes űrrepülés.

                                               

STS–51–B

A hétnapos repülés célja operatív gyakorlatias, hatékony űrszolgálat teljesítése. Második alkalommal utazott a világűrbe az űrrepülőgép rakterében a Spacelab mikrogravitációs laboratórium. A legénység tagja volt az első holland űrhajós, Lodewijk ...

                                               

STS–51–I

1985. szeptember 3-án Kaliforniában az Edwards légitámaszponton AFB szállt le. Összesen 7 napot, 2 órát, 17 percet és 42 másodpercet töltött a világűrben. 4 698 602 kilométert repült, 112 alkalommal kerülte meg a Földet. Egy különlegesen kialakít ...

                                               

STS–51–J

1985. október 7-én Kaliforniában az Edwards légitámaszponton AFB szállt le. Összesen 4 napot, 1 órát, 44 percet töltött a világűrben. 2 776 000 kilométert repült, 64 alkalommal kerülte meg a Földet. Egy különlegesen kialakított Boeing 747 tetején ...

                                               

STS–61–B

1985. november 27-én a szilárd hajtóanyagú gyorsítórakéták SRB segítségével Floridából, a Cape Canaveral KSC Kennedy Űrközpontból, a LC39–A jelű indítóállványról emelkedett a magasba. Az orbitális pályája 91.9 perces, 28.5 fokos hajlásszögű, elli ...

                                               

STS–27

A négynapos repülés célja operatív gyakorlatias, hatékony űrszolgálat teljesítése. A Lacrosse USA 34 osztályú katonai felderítő műhold pályairányba állítása.

                                               

STS–28

Az ötnapos repülés célja operatív gyakorlatias, hatékony űrszolgálat teljesítése. Az Amerikai Védelmi Minisztérium megbízásából indított negyedik Space Shuttle repülés.

                                               

STS–29

A négynapos repülés célja operatív gyakorlatias, hatékony űrszolgálat teljesítése. A küldetés fő feladata volt a harmadik és egyben utolsó kommunikációs műhold TDR–D pályairányba emelése.

                                               

STS–30

A beépített kanadai Canadarm RMS manipulátor kart 50 méter kinyúlást biztosított műholdak indítás / elfogása, külső munkák nem indult. Probléma keletkezett a vízellátással, ami befolyásolta az ételek elkészítését.

                                               

STS–31

1990. április 24-én a szilárd hajtóanyagú gyorsítórakéták, Solid Rocket BoosterSRB segítségével Floridából, a Cape Canaveral KSC Kennedy Űrközpontból, a LC39–B LC – Launch Complex jelű indítóállványról emelkedett a magasba. Az orbitális pályája 9 ...

                                               

STS–32

1990. január 9-én a szilárd hajtóanyagú gyorsítórakéták, Solid Rocket BoosterSRB segítségével Floridából, a Cape Canaveral KSC Kennedy Űrközpontból, a LC39–A LC – Launch Complex jelű indítóállványról emelkedett a magasba. Az orbitális pályája 91. ...

                                               

STS–33

A hatnapos repülés célja operatív gyakorlatias, hatékony űrszolgálat teljesítése. Az Amerikai Védelmi Minisztérium DoD megbízásából indított 5. Space Shuttle repülés.

                                               

STS–34

A négynapos repülés célja operatív gyakorlatias, hatékony űrszolgálat teljesítése. Legfőbb feladat a Galileo űrszonda üzembe helyezése, a Jupiter pályairányába állítása. A Space Shuttle csak a második űrrepülőgép első az STS–30 volt amelyik plane ...

                                               

STS–35

Columbia űrrepülőgépet első alkalommal 1990. május 16-án kísérelték meg elindítani. A több mint fél éves csúszás a mai napig egyedülálló az amerikai űrkutatás történetében. 1990. december 2-án a szilárd hajtóanyagú gyorsítórakéták, Solid Rocket B ...

                                               

STS–36

A négynapos repülés célja operatív űrszolgálat teljesítése. Az Amerikai Védelmi Minisztérium, a Department of Defense DoD megbízásából a 6. űrrepülőgép repülés.

                                               

STS–37

A ötnapos repülés célja operatív gyakorlatias, hatékony űrszolgálat teljesítése. Elsődleges feladat a Compton űrtávcsövet – Compton Gamma Ray Observatory CGRO, az amerikai Nagy obszervatóriumok sorozat második tagjának pályairányba állítása.

                                               

STS–39

A nyolcnapos repülés célja operatív gyakorlatias, hatékony űrszolgálat teljesítése. Az Amerikai Védelmi Minisztérium DoD megbízásából indított Space Shuttle repülés.

                                               

STS–40

A kilencnapos repülés célja operatív gyakorlatias, hatékony űrszolgálat teljesítése. Az első űrrepülés, amikor a személyzetből három nő volt a küldetés tagja.

                                               

STS–41

1990. október 6-án a szilárd hajtóanyagú gyorsítórakéták, Solid Rocket BoosterSRB segítségével Floridából, a Cape Canaveral KSC Kennedy Űrközpontból, a LC39–B LC–Launch Complex jelű indítóállványról emelkedett a magasba. Az orbitális pályája 90.6 ...

                                               

STS–42

A nyolcnapos repülés célja operatív gyakorlatias, hatékony űrszolgálat teljesítése. A küldetés része se volt Németország első űrhajósa, valamint Kanada első női űrhajósa.

                                               

STS–43

Eredetileg 1991. július 23-án indult volna, technikai illetve meteorológiai okok miatt csak augusztus 2-án a szilárd hajtóanyagú gyorsítórakéták, Solid Rocket BoosterSRB segítségével Floridából, a Cape Canaveral KSC Kennedy Űrközpontból, a LC39–A ...

                                               

STS–44

A hatnapos repülés célja operatív gyakorlatias, hatékony űrszolgálat teljesítése. Az Amerikai Védelmi Minisztérium, Department of Defense DoD megbízásából indított Space Shuttle repülés.

                                               

STS–45

1992. március 24-én a szilárd hajtóanyagú gyorsítórakéták, Solid Rocket BoosterSRB segítségével Floridából, a Cape Canaveral KSC Kennedy Űrközpontból, a LC39–A LC–Launch Complex jelű indítóállványról emelkedett a magasba. Az orbitális pályája 90. ...

                                               

STS–46

1992. július 31-én a szilárd hajtóanyagú gyorsítórakéták, Solid Rocket BoosterSRB segítségével Floridából, a Cape Canaveral KSC Kennedy Űrközpontból, a LC39–B LC–Launch Complex jelű indítóállványról emelkedett a magasba. Az orbitális pályája 93.2 ...

                                               

STS–47

1992. szeptember 12-én a szilárd hajtóanyagú gyorsítórakéták, Solid Rocket BoosterSRB segítségével Floridából, a Cape Canaveral KSC Kennedy Űrközpontból, a LC39–B LC–Launch Complex jelű indítóállványról emelkedett a magasba. Az orbitális pályája ...

                                               

STS–48

1991. szeptember 12-én a szilárd hajtóanyagú gyorsítórakéták, Solid Rocket BoosterSRB segítségével Floridából, a Cape Canaveral KSC Kennedy Űrközpontból, a LC39–A LC–Launch Complex jelű indítóállványról emelkedett a magasba. Az orbitális pályája ...

                                               

STS–49

A nyolcnapos repülés célja operatív gyakorlatias, hatékony űrszolgálat teljesítése. Alapvető feladat volt tesztelni az űrrepülőgép működését, illetve megjavítani az Intelsat VI F–3 műholdat.

                                               

STS–50

1992. június 25-én a szilárd hajtóanyagú gyorsítórakéták, Solid Rocket BoosterSRB segítségével Floridából, a Cape Canaveral KSC Kennedy Űrközpontból, a LC39–A LC–Launch Complex jelű indítóállványról emelkedett a magasba. Az orbitális pályája 90.6 ...

                                               

STS–51

zárójelben a dátum és az időtartam EVA 1: Newman és Walz 1993. szeptember 16., 7 óra 05 perc Egy hétórás űrsétára került sor, melyen James Newman és Carl Walz űrhajósok a Hubble űrtávcső három hónappal későbbre tervezett javításának egyes lépései ...

                                               

STS–52

1992. október 22-én a szilárd hajtóanyagú gyorsítórakéták, Solid Rocket BoosterSRB segítségével Floridából, a Cape Canaveral KSC Kennedy Űrközpontból, a LC39–B LC–Launch Complex jelű indítóállványról emelkedett a magasba. Az orbitális pályája 90. ...

                                               

STS–53

1992. december 2-án a szilárd hajtóanyagú gyorsítórakéták, Solid Rocket BoosterSRB segítségével Floridából, a Cape Canaveral KSC Kennedy Űrközpontból, a LC39–A LC–Launch Complex jelű indítóállványról emelkedett a magasba. Az orbitális pályája 92 ...

                                               

STS–54

1993. január 13-án a szilárd hajtóanyagú gyorsítórakéták, Solid Rocket Booster SRB segítségével Floridából, a Cape Canaveral KSC Kennedy Űrközpontból, a LC39–B LC–Launch Complex jelű indítóállványról emelkedett a magasba. Az orbitális pályája 90. ...

                                               

STS–55

A kilencnapos repülés célja operatív gyakorlatias, hatékony űrszolgálat teljesítése. A küldetés bizonyította, hogy az űrrepülőgép-program képes a nemzetközi együttműködésre, a kutatásra- a kísérletre, a tudományos munkára.

                                               

STS–56

1993. április 8-án a szilárd hajtóanyagú gyorsítórakéták, Solid Rocket BoosterSRB segítségével Floridából, a Cape Canaveral KSC Kennedy Űrközpontból, a LC39–B LC–Launch Complex jelű indítóállványról emelkedett a magasba. Az orbitális pályája 90.4 ...

                                               

STS–57

1993. június 21-én a szilárd hajtóanyagú gyorsítórakéták, Solid Rocket Booster SRB segítségével Floridából, a Cape Canaveral KSC Kennedy Űrközpontból, a LC39–B LC–Launch Complex jelű indítóállványról emelkedett a magasba. Az orbitális pályája 93. ...

                                               

STS–58

Eredetileg 1993. október 14-én indult volna, de egy számítógép meghibásodás, majd technikai hiba miatt törölték a járatot. Október 18-án a szilárd hajtóanyagú gyorsítórakéták, Solid Rocket BoosterSRB segítségével Floridából, a Cape Canaveral KSC ...

                                               

STS–59

Eredetileg 1994. április 7-én indult volna, de technikai okok miatt egyre tolódott az indulási időpont. Végül április 9-én a szilárd hajtóanyagú gyorsítórakéták, Solid Rocket BoosterSRB segítségével Floridából, a Cape Canaveral KSC Kennedy Űrközp ...

                                               

STS–60

A hétnapos repülés célja operatív gyakorlatias, hatékony űrszolgálat teljesítése. Az Amerikai Egyesült Államok és Oroszország együttműködése alapján egy új korszak kezdődött az emberi űrrepülés történetében. Szergej Konsztantyinovics Krikaljov az ...

                                               

STS–61

A tíznapos repülés célja operatív gyakorlatias, hatékony űrszolgálat teljesítése. Legfőbb feladat, hogy visszaállítsák a HST tudományos képességeit.

                                               

STS–62

1994. március 4-én a szilárd hajtóanyagú gyorsítórakéták, Solid Rocket BoosterSRB segítségével Floridából, a Cape Canaveral KSC Kennedy Űrközpontból, a LC39–B LC–Launch Complex jelű indítóállványról emelkedett a magasba. Az orbitális pályája 90.4 ...

                                               

STS–65

1994. július 8-án a szilárd hajtóanyagú gyorsítórakéták, Solid Rocket BoosterSRB segítségével Floridából, a Cape Canaveral KSC Kennedy Űrközpontból, a LC39–A LC–Launch Complex jelű indítóállványról emelkedett a magasba. Az orbitális pályája 90.5 ...

                                               

STS–68

Eredeti tervek szerint 1994. augusztus 18-án indult volna küldetésbe, de a főmotorok begyújtásánál lángömlés történt, ezért azonnali vészleállítás végzett a Return To Launch Site RSLS. Hasonló esetek történtek az STS–41–D, STS–51–F, STS–55 és az ...

                                               

STS–69

Eredetileg 1995. augusztus 5-én indult volna, de a szilárd hajtóanyagú rakéták vizsgálata miatt elhalasztották az indítást, az O-gyűrű problémája miatt. Roncsolásmentes vizsgálatnak alávetve NDE megállapították, hogy légbuborékok keletkeztek az a ...

                                               

STS–70

A nyolcnapos repülés célja operatív gyakorlatias, hatékony űrszolgálat teljesítése. Elsődleges feladata volt a TDR–7 kommunikációs műhold pályairányba állítása.

                                               

STS–71

Az STS–71 jelű küldetés az amerikai űrrepülőgép-program 69., a Atlantis űrrepülőgép 14. repülése. Az Amerikai Egyesült Államok 100. emberes űrrepülése volt.

                                               

STS–72

A nyolcnapos repülés célja operatív gyakorlatias, hatékony űrszolgálat teljesítése. Vakata Kóicsi az első japán küldetésspecialista, egyben működtette a robotkart.

                                               

STS–73

Eredetileg 1995. szeptember 25-én indult volna, de az űrrepülőgép startját többször elhalasztották műszaki- valamint meteorológiai problémák miatt. Hasonlóan az STS–61–C űrrepülőgép startjához, csak a hetedik kísérletre sikerült útnak indítani. O ...

Encyclopedic dictionary

Translation

home

...
Free and no ads
no need to download or install

Pino - logical board game which is based on tactics and strategy. In general this is a remix of chess, checkers and corners. The game develops imagination, concentration, teaches how to solve tasks, plan their own actions and of course to think logically. It does not matter how much pieces you have, the main thing is how they are placement!

online intellectual game →